Miért fontos a számviteli szabályzat a cégének?
„Alig alakult meg a cégünk, az APEH bejelentette, hogy jönnek ellenőrizni. Még irodánk sem volt, csak egy üres lakás. Megijedtünk persze, hiszen olyan kaotikusak a jogszabályok, hogy tudtuk, ha akarnak, biztos találnak valamit. 100%-ra vettük a büntetést, csak azt reméltük, nem húznak le minket nagyon. Amikor eljött a nagy esemény, mi, a két tulajdonos, bent ültünk az üres szobában, míg Era, a könyvelőnk és tanácsadónk a konyhában diskurált a két rettegett APEH ellenőrrel. Hát, rendesen meglepődtünk. Nem egészen egy óra alatt lezajlott az egész. Nemhogy nem találtak semmit, de még meg is dicsértek minket. Különösen a kitűnően rendezett iratokat és a határidő előtt elkészített szabályzatokat dicsérték. Ritka az ilyen cég – mondták. Mondhatnám, hogy mázlink volt. De nem. Ehhez Era túl sok munkát fektetett bele. Inkább azt kell mondjam: mázlink volt, hogy megtaláltuk Erát!”
Szalai Gabriella, Webtréner Kft. www.angolnyelvtanitas.hu
A legegyszerűbb választ a való életből merítem – ezzel megértheti mindenki, hogy mivel jár, ha nem áll rendelkezésére és mivel, ha már elkészült.
Március 6-án az általam könyvelt újonnan bejegyzett céget behívták ellenőrzésre az ország egyik leghatékonyabban dolgozó megyei adóhivatalának ellenőrei.
A céget 2009. január 6-án jegyezték be a cégbíróságon, ami azt jelenti, hogy legkésőbb április 5-én kellett volna elkészülnie a számviteli szabályzat csomagnak!!!
Mivel az új cégnek már összeállítottuk, vittük magunkkal. Bizony rákérdeztek az ellenőrök, hogy rendelkezünk-e vele?
Megmutattuk, átnézték, és azonnal ELFOGADTÁK!!!
Életem első olyan APEH ellenőrzését éltem meg, ahol NEM TALÁLTAK HIBÁT!!!
Lehet, olyan hatással volt rájuk a szabályzat csomag, hogy kevesebbet kukacoskodtak? Akkor megérte!!!
DE! Azért leírnám mi alapján kötelező ezt elkészíteni:
A 2000. évi C. tv. – Számviteli törvény 14. §-nak (3)-(12) bekezdései ezt írják elő:
14. §
(3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát.
(4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.
(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát;
b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát;
c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot;
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(6) Az (5) bekezdés c) pontjában előírt kötelezettség alól mentesül az egyszerűsített beszámolót készítő gazdálkodó, az egyszerűsített éves beszámolót készítő gazdálkodó, továbbá a (7) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő gazdálkodó.
(7) Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül.
(8) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.
(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.
(10) A jogelőd nélkül alapított gazdálkodónál az alapítás üzleti évében a – (9) bekezdés szerinti – napi átlag maximális mértékének meghatározásakor az összes bevételt a tárgyévi várható adatok alapján kell figyelembe venni.
(11) Az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Törvénymódosítás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni.
(12) A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős.
A büntetés mértéke, ha nem állnak rendelkezésre ezek a szabályzatok:
Pénzkezelési szabályzat hiánya: 500 000 Ft büntetés! Addig büntet az APEH, ameddig el nem készül!
A többi kötelezően elkészítendő szabályzat hiánya darabonként „csak” 200 000 Ft. Természetesen ezek hiányára is vonatkozik a büntetés duplikálása mindaddig, ameddig nincsen a gazdasági társaságnak elkészítve!!!
A (12). bekezdés ezért a gazdasági társaság vezetőjét bünteti!
Az ő felelőssége elkészíttetni és nem a könyvelő feladata, mint azt sok vállalkozó gondolja.
Ha nem tudja elkészíteni, irodánk rövid határidővel vállalja annak összeállítását!
Keressen meg e-mailben, hogy egyeztessük cége adatait és igényét, mert azok ismeretében tudjuk megfelelően kialakítani szabályzat csomagját cégére!
A KÖTELEZŐ SZABÁLYZATOK MEGLÉTE
1 700 000 Ft BÜNTETÉSTŐL MENTI MEG CÉGÉT!!!
Elérhetőségeink:
E-mail: info[kukac]online-iroda.hu